|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 1030 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1021-1030 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Farkas Réka 0. július 13.Nem engedünk az egységes Székelyföldből – Közvita Bálványoson Románia regionális felosztásáról„A mai találkozó után meggyőződésem, találunk egy olyan megoldást, amely minden fél számára kielégítő és a legkevesebb feszültség árán megvalósítható” – nyilatkozta tegnap Bálványoson Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes a Románia regionális átszervezéséről tartott közvitán. Majd minden hozzászólásában elismételte: döntés még nem született, de Románia modernizációja, fejlődése miatt szükséges az átalakítás, és azon igyekeznek, hogy minden itt élő számára biztosíthasson az állam „egy minimális civilizációs szintet”. Nem maradt előtte titokban az itt élők véleménye sem, s bár a házigazda megyei önkormányzat Bálványosra „rejtette” a közmeghallgatást, legalább kétszázan megjelentek. A Kovászna, Maros és Hargita megyéből érkezett politikusok, polgármesterek, önkormányzati képviselők – pártállástól függetlenül – megfogalmazták, a székelység bármilyen törvényes eszközzel megvédi szülőföldje egységét. Székely zászlók fogadták Székely zászlókkal díszített falvakon áthajtva érkezett csütörtök este Liviu Dragnea Bálványosra, Oltszemen, Málnáson, Mikóújfaluban és Bükszádon több mint kétszáz lobogót tűztek ki házaikra a helyiek, hogy jelezzék a miniszterelnök-helyettesnek: Székelyföldön jár. Tömeges megnyilvánulásra a helyszín nem adott lehetőséget, de mint-egy tucatnyian – az EMNP, SZNT, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom képviselői – felsorakoztak a konferenciaterem bejárata előtt, felirataik négy nyelven hirdették a bukaresti vendégnek: Székelyföld egységes régió! A bejárat előtt hatalmas székely zászlóval álló bélafalvi Boldizsár Bélával szót is váltott Dragnea, „Nem akarjuk, hogy szétdarabolják Székelyföldet” – mondotta Boldizsár, mire érkezett a miniszterelnök-helyettes szellemesnek szánt válasza: „majd Teleormanhoz csatoljuk”. „Azt meg végképp nem akarjuk, ott túl sok az analfabéta, most jöttek ki a statisztikák” – replikázott Boldizsár Béla. S mintha ez adta volna meg a hangot, a teremben oldott, nyílt, sokszor kemény véleményeket megfogalmazó párbeszéd zajlott. A beszélgetés moderátora, Vasile Dâncu, a közmeghallgatás, az általuk kezdeményezett közvita lényegére hívta fel a figyelmet: helyben akarnak tájékozódni, az itt élők véleményére kíváncsiak, hogy „ne a Bukarestben politizáló magyarok hozzák meg a döntést a Bukarestben politizáló románokkal”. Itt most döntések nem születnek, és ez nem egy politikai összecsapás, hanem lehetőség egymás véleményének, álláspontjának megismerésére. Megértették a Bálványosra vezető nagyon rossz út üzenetét is, és meggyőződése, ha korábban megtörtént volna a regionális átszervezés, ez az út nem így nézne ki – mondotta. Erős medve, ravasz róka Házigazdaként Tamás Sándor Székelyföldet mutatta be, kivetített képekkel illusztrálva, hogy tájainkon a medve is otthon érzi magát, jó a levegő, ez a borvizek hazája, egy régió, amelyet szorgalmas emberek laknak. Egy újabb központosítás tanúi vagyunk, s közben azért kell rettegnünk, hogy ravasz szándékkal (egy róka jelent meg a kivetítőn) fel akarják számolni megyéinket. Ajándékként székely népviseletbe öltözött babákat, szilvapálinkát és egy, a három magyar megyét jelképező kerámiaedényt adott át Liviu Dragneának. A róka–medve hasonlat nem hagyta nyugodni a vendégeket, Dâncu azonnal közbeszúrta: a medve lehet erősebb, de a mesékben a ravasz róka gyakran legyőzi, és Dragnea is ezzel indította felszólalását (miután magyarul is elmondta: Jó napot!), ő régi vadász, sok rókát lelőtt, kevésnek sikerült őt legyőznie. Hogy oldja a hangulatot, egy előző este hallott történetet is elmondott: a Konstancáról Bálványosra üdülni érkezett vendégek férfitagjait késő estig hiába várták haza asszonyaik, s végül az egyik feleség az erkélyen helyezkedett el urát lesve. Egyszer rettenetesen kiabálni kezd: medve, medve... mire rászól az egyik helybeli: asszonyom, ha én Konstancára utazom, nem állok ki a teraszra kiabálni, hogy hajó, hajó... Populista szándékbemutató Liviu Dragnea bő negyven percben ismertette a kormány szándékait, prezentációja első fele a decentralizáció fontosságáról szólt, arról, mennyire fontos, hogy a döntéshozatal Bukarestből helyi szintre kerüljön. Jóformán ki sem ejtette azt a szót, hogy régió, megyékről, helyi önkormányzatokról szólt, populista közhelyeket sorakoztatott fel arról, miként akarják megkönnyíteni az emberek számára az ügyintézést, több hatalmat adni a helyi választottaknak (nem véletlenül, a teremben főleg polgármesterek, helyi és megyei választottak kaptak helyet). Térképeket mutatott be, nyilakkal színesítve, igazolandó nyolcmegyés elképzelésük létjogosultságát, ám ezek az ábrák azt sugallták, holnap a ma elmondottak ellenkezőjét is bizonyítani lehet velük. Kevés konkrétumot, de annál több jó szándékot igyekezett tükrözni. Székelyföld régiót akarunk A székelyföldi magyarság álláspontját Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere ismertette: sok mindenben közös az elképzelésünk, decentralizációt akarunk mi is, az ország modernizálását, a jelenlegi „szklerózisos rendszer” felszámolását – mondotta. Felidézte, hogy a sokak által „nem létezőnek” nevezett Székelyföld „nem létező” lakói harcoltak annak idején Mihai Viteazul mellett, s róluk is szól a Gyulafehérvári Nyilatkozat, amely szerint „az új Román Állam az együtt élő népeknek teljes nemzeti szabadságot biztosít, lehetővé teszi, hogy oktatásukat, közigazgatásukat és bíráskodásukat anyanyelvükön maguk gyakorolják saját képviselőik által, és számarányuknak megfelelően az ország törvényhozásában és kormányzatában is helyet kapjanak”. Vázolta a fejlesztési régiók eddigi működésére vonatkozó adatokat: a lakosság 70 százaléka vesztese lett ennek a megoldásnak, és konkrét számokkal oszlatta szét azt a mítoszt, hogy Székelyföld a legszegényebb megyék közé tartozna. Bemutatta azt is, ha a Közép Régió hat megyéje ebben a felállásban marad, akkor a három székely megye jelentős összegeket veszít az európai alapokból, külön régióban lakosonként 170 euróval több jutna nekik (összesen 180 millió euró), mint a Közép Régióba tartozva, ahol továbbra is mindent lefölöz Szeben, Brassó, Fehér megye. Decentralizációt akarunk, Kovászna, Maros és Hargita megyéből álló fejlesztési régiót, Marosvásárhely központtal, harmadik lépésként pedig azt, hogy ez a régió közigazgatási státuszt nyerjen – hangsúlyozta Antal Árpád, és szavait a terem hosszas vastapssal jutalmazta. Határozott vélemények A bemutatók után a párbeszéd következett, aki szólni akart, megtehette, Vasile Dâncu mindenkinek megadta a lehetőséget. Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere a távol eső régióközpontok okozta nehézségekre hívta fel a figyelmet, s kimondta kere-ken, mi itt, Székelyföldön nem akarunk még egy fölénk rendelt közigazgatási szintet, azt szeretnénk, ha saját dolgainkról mi dönthetnénk. Péter János, az SZNT alelnöke átadta Izsák Balázs elnök nyílt levelét, amelynek legfontosabb részleteit kicsit később Kulcsár-Terza József fel is olvasta. Nem sokat köntörfalazott Sorbán Attila, az EMNP Hargita megyei elnöke: mi székelyek vagyunk, nem románok, nem akarunk egyebet, mint ami más európai kisebbségeket is megillet, és ezért minden törvényes eszközzel harcolni fogunk, annál is inkább, mert az elmúlt évtizedekben folyamatosan átvertek, becsaptak bennünket. Klárik László, az RMDSZ háromszéki szenátora arra hívta fel Dragnea figyelmét, hogy decentralizációról beszél, de egyelőre semmit nem tudni arról, melyik minisztérium milyen hatásköröket hajlandó átadni. A Néppárt háromszéki elnöke, Benedek Erika pedig annak is hangot adott, hogy nemcsak önálló régiót, de autonóm Székelyföldet akarnak az itt élők, és átadta a pártja regionális elképzeléseit tartalmazó dokumentumot. A magyar fiatalok álláspontját Demeter Ferenc tolmácsolta. Hol vannak a román lányok? Szót kaptak a románság képviselői is: egy marosvásárhelyi ügyvéd, egyetemi tanár azt magyarázta el, hogy azért képviselte a prefektúrát a Hargita megyei zászló elleni perben, mert a románság jelképei nem kaptak helyet a lobogón, majd hosszasan fejtegette, nem akarnak egy, a sztálinista Magyar Autonóm Tartomány-szerű képződményben élni. Politikai döntésre van szükség, de a kormánynak figyelnie kell arra, meddig megy el a kompromisszumokkal – figyelmeztette a miniszterelnök-helyettest. Ioan Lăcătuşu azt részletezte, milyen nehéz a románok helyzete Székelyföldön, mennyire nem kapnak támogatást a mindenkori kormányoktól, s panaszát megfejelte azzal is, hogy lám, itt a vendégeket fogadó lányok között sincs egyetlen román népviseletű. Dragnea erre csak annyit mondott: miért nem hoztak egy román lányt, biztos nem akadályozta volna meg senki. Lăcătuşu sértetten távozott a teremből. Kinek jó és kinek rossz? A felszólalásokra Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere tette fel a pontot: le kell végre számolni azzal a tévhittel, hogy ami jó Székelyföldnek, az rossz Romániának, és ami rossz Székelyföldnek, az jó az országnak. A normális együttélés jelképeként felkérte Ioan Lăcătuşut, hogy ősszel együtt látogassanak el óvodákba, ahol ő románul olvasna fel Creangă-meséket, Lăcătuşu pedig magyarul tolmácsolhatná Benedek Elek történeteit. „Ez lenne a normális együttélés, egymás tisztelete” – mondotta – „s akkor megszűnnének azok a problémák, amelyek 1921 óta meghatározták életünket”. Ő is nyíltan kijelentette: autonómiát akar Székelyföldnek, ezt nem titkolja, s felhívta a miniszterelnök-helyettes figyelmét a regionális nyelvek fontosságára: egy térségben, ahol jelentős nemzeti közösség él, nyelvének hivatalossá kell válnia, azonos rangúvá az állam nyelvével. A hozzászólások sorát a házigazda polgármester Daragus Attila zárta, ő is a rossz útra hívta fel a figyelmet, hogy ilyen körülmények között nem kihasználhatóak a térség rendkívüli adottságai. Dragnea és Dâncu egyaránt elégedetten nyilatkozott a lezajlott eszmecseréről, igyekeztek megnyugtatni az itt élő románokat, hogy az ő álláspontjukat is figyelembe veszik, s felhívták a magyarság képviselőinek figyelmét: ha annyira jó az, amit akarnak, erről meg kell győzniük az itteni román közösséget is. „Azt szeretném, ha Grama képviselő úr jönne az önök javaslatának támogatójaként Bukarestbe, és őt Lăcătuşu úr kísérné” – mondotta Dragnea. A sajtótájékoztatón már sok újdonság nem hangzott el, a miniszterelnök-helyettes megkerülte az etnikai régióra, autonómiára vonatkozó kérdéseket, meglepő talán csak az a kijelentése volt, hogy meggyőződése, őszre, mire elkészül a regionális felosztás tervezete, kialakul az az álláspont, amely minden felet kielégít. Lapunk kérdésére, hogy miért dugták el a vitát Bálványosra, hisz mindenütt a megyeközpontok adtak ennek helyet, csak mosolygott, maga sem érti, ezt Tamás Sándorék szervezték ilyenformán, bizonyára azt akarták, hogy végigjöjjön ezen az úton. Egyébként megígérte, lesz pénz a felújítására. Zászlótörvényt is ígért Liviu Dragnea bejelentette: a kormány elé terjeszt egy jogszabálytervezetet, amely törvényes lehetőséget teremt a helyi hatóságok számára saját zászló elfogadására. „Egy alapvető elv, hogy a saját zászlót ki lehessen tűzni közintézményekre, polgármesteri hivatalokra, megyei tanácsokra, illetve a helyi hatóságoknak alárendelt intézményekre”, hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes, kijelentve, azt akarja, mielőbb „elfogadjuk ezt a jogszabályt, amely szabályozna egy olyan területet, amely megmagyarázhatatlan módon maradt szabályozás nélkül. Így egyfelől megteremtené a törvényes lehetőségét annak, hogy a helyi hatóságok saját zászlót fogadjanak el, másfelől néhány minimális szabályt rögzítenénk”, ezek között a zászló méretét, kitűzését említette. Izsák Balázs SZNT-elnök nyílt levele Liviu Dragneának A Székely Nemzeti Tanács elnöke levele elején a ma is érvényes jogszabályt, az 1968-as 2-es számú törvény 3. cikkelyét idézi, amely értelmében a „megye városokból és falvakból tevődik össze – amelyek az ország területi-közigazgatási megszervezésének alapegységei – a földrajzi, gazdasági, társadalmi-politikai, etnikai körülményeknek és a lakosság kulturális kapcsolatainak és hagyományainak a figyelembe vételével.” Felhívja a figyelmet, hogy e jogszabállyal összhangban jött létre annak idején a magyar többségű Hargita és Kovászna megye, s most a régiósítás során fel akarják rúgni azokat az elveket, amelyeket még Nicolae Ceauşescu sem mert elvetni. Hivatkozik és részletesen idézi azokat a nemzetközi dokumentumokat, amelyeket Románia is ratifikált, s melyek ugyanezen elvek mellett állnak ki. Leszögezi, „a régiósítás kérdése kisebbségi jogokat érint, és ezáltal nemzetközi együttműködés tárgya, és európai biztonságpolitikai kérdés is egyben!”, s hangsúlyozza: „Önnek is tudatában kell lennie, hogy nem fogják tudni figyelmen kívül hagyni az egy tömbben élő 700 000 székely akaratát, akik nem értenek egyet a kormány régiósítási tervével, és akik kifejezték azt az akaratukat, hogy Székelyföld legyen önálló közigazgatási régió”. „Végül biztosítom Önt, hogy mi, székelyek nem fogjuk engedni szülőföldünket a hozzá nem értés és a gyűlölet prédájává tenni, ha kell, a polgári engedetlenség eszközével is élni fogunk, hogy Székelyföld egységét megőrizzük” – zárja Liviu Dragneának címzett nyílt levelét Izsák Balázs. Farkas Réka Háromszék Erdély.ma 0. október 22.Édesek és mostohákMarius Popica prefektus levelét megírta. Sóhajtozik, szomorkodik, talán még könnyeket is ejtett, amiért Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, no meg mi, magyarok nem szeretjük, tiszteljük eléggé a román államot, mely édesanyaként viseli gondunkat. Sorolja, mi mindenért kellene hálásnak lennünk: a csendért, békéért, az anyanyelvi oktatásért, hogy minden feltételt megteremt (sic!) gyermekeink nevelésére, szabad és demokratikus választásokat biztosít, mi több, még a szabad sajtó létezését is neki köszönhetjük, hogy a Bukarestből vagy Brüsszelből csurrantott-cseppentett pénzekről ne is beszéljünk. Hát csend és béke aligha honol kies hazánkban, egymást marják a drága állam jeles képviselői, botrány botrányt ér, és lassan kiderül: tolvajok, gazemberek irányították, formálták életünket az elmúlt huszonöt esztendőben (is). A szeretetünket elváró állam megtestesítői éppen csak bizalomra nem adnak okot. És bizony híjával vagyon az anyanyelvi oktatás is, jogunk ugyan lenne rá, lehetőségünk azonban már nem mindig, mindenhol: szórványban iskolák szűnnek meg, az önálló állami magyar egyetem továbbra sincs sehol, az orvosképzés pedig törvények, ígéretek ellenére is akadozik. Gyermekeink nevelésének államra eső része – az iskolarendszer – ugyancsak gyatrán működik, felelőtlen reformösszevisszaság sodorta a jelenlegi helyzetbe, mikor inkább butít, mint okít a skóla, tudatlan, életre, szakmára felkészületlen ifjak serege hagyja el padjait. Szabad és demokratikus választásokról is jobb, ha csak csínján beszélünk, a manipuláció, a szavazatvásárlás, befolyásolás mindmáig jellemző, a parlament összetétele például jól mutatja az eredményt. A legszebb mégis a pénzek kiutalására vonatkozó passzus: az állam kegyesen ad nekünk – mondja prefektusunk, holott az állam visszaosztja, többnyire igazságtalanul, mindazt, amit adó formájában behajt tőlünk. És az állam, mely elvárja tiszteletünket, nem hajlandó tudomásul venni, hogy képesek vagyunk magunk dönteni saját dolgainkról. Ha maradunk a prefektus anya-gyermek kapcsolatra utaló hasonlatánál: olyan, mint zsarnok szülő, időnként pofonokat is osztogat, még az autonóm lét iránti vágyat sem tűri, árulásnak tekinti. Egy édesanya gyermeke javát akarja minden körülmények között, bármilyen önfeláldozás árán, a mostohát többnyire nem a szeretet vezérli, hanem uralkodni akar a rábízott ifjú fölött, minden lépését, cselekedetét befolyásolni. A román állam inkább ez utóbbira hasonlít. Válaszunk pedig a mostoha zsarnokoskodása alatt nyögő gyermek felelete. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 1993. július 28.Illyefalván, a liberális konferencián az átmenet problémáiról Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke, Garbiel Andreescu, Németh Zsolt és Vásárhelyi Miklós. Ezután a kisebbségi és etnikai kérdés volt napirenden. /Farkas Réka: Illyefalvi liberális konferencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./ Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kifejtette, hogy a magyarországi liberális pártok nem ragaszkodhatnak mereven a liberális elvekhez, mert ez a nemzeti kisebbségek problémájának mellőzésével járna. A kisebbségi elképzelésekbe be kell iktatni a kisebbségi önkormányzatot és a kollektív jogok fogalmát. Horia Rusu, a Liberális Párt elnöke szerint a Demokratikus Konvenció kisebbségpolitikai koncepciójába be kellene építeni az RMDSZ elképzeléseit. /Nemzetközi ellenőrzés szükséges. = Magyar Hírlap, júl. 28./ Illyefalván Kodolányi Gyula címzetes államtitkár arról beszélt, hogy a térség országainak be kell kapcsolódniuk az európai integrációba. Stelian Tanase hozzászólásában rámutatott arra, hogy Románia kapuja az európai integrációhoz Magyarország. /Új Magyarország, júl. 29./ Illyefalván Szőcs Géza kiemelte, hogy kulcskérdés az elmaradottság. A volt kommunista országok integrációja nagy mértékben függ az Egyesült Államok szándékától. /Magyar Nemzet, júl. 29./1999. november 1.Vagyon-e fájdalom az enyémhez hasonló? címmel okt. 31-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt a gyászjelentésekből készült kiállítás. A múzeum teljes gyászjelentés-állománya közel tízezer darabos, zömét az Apor Péter gyűjteményből örökölték, tájékoztatott Szőcsné Gazda Enikő, a kiállítás anyagának válogatója. /Farkas Réka: Kiállítás a Székely Nemzeti Múzeumban. Két évszázad gyászjelentői. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1. - 2. sz./1999. november 29.1999 nyarán három hét alatt Gelencén elkészült a legnagyobb székely kapu, amely a magyar nemzet ajándékaként állít emléket a lengyel nemzet édesanyjaként tisztelt Árpád-házi királylánynak, akit II. János Pál pápa június 16-án avatott szentté több mint egymillió zarándok jelenlétében a lengyelországi Ószandecen, ahol a Szent Kinga által alapított klarissza kolostor áll. A galambdúcos kapu, amelyről a szentté avatott Boldog Kinga néz a bemenőre, Szent Hedvig pedig a kimenőre, s amelyen a nap és a hold mellett ott látható Magyarország és a Vatikán címere, Szalai Attilának, a varsói magyar nagykövetség munkatársának az ötlete volt. Molnár Imre történészen kívül, aki a magyar külügyminisztérium első számú lengyel szakértője, s a Székelyföld jó ismerője, kevesen hittek abban, hogy három hét alatt a kaput meg lehet tervezni, el lehet készíteni és fel lehet állítani a szentmise idejére. Molnár Imre azonban tudta, hogy a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága (VET) felelni tud a kihívásra, és Erdélyben ezt a kaput, amely a magyar és a lengyel nép sok száz éves barátságát is jelképezi, el fogják készíteni. És nem kellett csalódnia. Nov. 27-én ünnep keretében Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében adták át a magyar külügyminisztérium és a VET díszoklevelét mindazoknak, akik az Árpád- házi Szent Kinga tiszteletére faragott székely kapu felállításához hozzájárultak. Az esten Petrás Mária istenes csángó énekeket adott elő. A szentté avatott magyar királylány életét és cselekedeteit Molnár Imre idézte fel, ökumenikus küldetésének szentségéről dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek beszélt, az Ószandecre zarándokolók közkincsévé vált kapu jelképes értékét Konrad Sutarski filmrendező dicsérte, majd Patrubány Miklós, az MVSZ általános alelnöke, a VET elnöke értékelte. A kitüntetéseket Molnár Imre, Soltész Levente kolozsvári konzul, Patrubány Miklós és András Imre, a VET titkára nyújtotta át Bagoly Miklós és dr. Török István vállalkozóknak és Pakó Benedek plébánosnak, a kapufaragás támogatóinak, Zakariás Attila műépítésznek, a kapu tervezőjének, Bíró László fafaragó kapuállítónak, valamint a hasonló minőségben kitüntetett három Both testvérnek Imrének, Lászlónak és Tibornak, a díszítő motívumokat tervező Haszmann testvéreknek, Józsefnek és Pálnak, a kapu domborműveit kifaragó Vargha Mihály szobrászművésznek, Jakabos Csaba gépészmérnöknek, a vasazás előállítójának és Farkas Réka riporternek, a dokumentumfilm szerkesztőjének valamint Kalamár György operatőrnek. A munkát vállaló Patrubány Miklóst, a VET elnökét pedig személyesen a nagykövetségen tüntetik ki. /(bodolai): Kitüntették a kapuállítókat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./2000. június 8.Sepsiszentgyörgyön bemutatták Albert Ernő A tizenkét fejű sárkány meséi. Gyimesi csángó népmesék /Albert Kiadó/ című könyvét. Ez a nyugdíjas néprajzkutató tizenötödik kötete. Két éve maga gondozza és adja ki értékes néprajzi könyveit. A gyimesi csángó népmesék első kötete /Selyemkert/ tavaly jelent meg. /Farkas Réka: Albert Ernő legújabb könyvét mutatták be. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./2000. szeptember 18.Kézdivásárhelyen ősztől új főiskolai képzés indul: román nyelvű főiskolai képzést indít a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem. A távoktatási képzésre több mint háromszázan iratkoztak be. A legnagyobb az érdeklődés a jogi kar iránt. Bár ígéret van a magyar nyelvű képzés indítása iránt, egyetemi oktató hiányára hivatkozva az egyhamar nem várható. Gábor Rezső, a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ igazgatója, a román távoktatási rendszer egyik kezdeményezője arra hivatkozott, hogy tíz éve hiába vártak a magyar egyetemre, most élni kell a lehetőséggel. Birtalan Ákos képviselő, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja elmondta, hogy Háromszékről csupán egyetlen pályázat érkezett, a Székely Nemzeti Múzeum kutatócsoportjától, háttérintézmény kiépítésére. /Farkas Réka: Román főiskolai képzés indul Kézdivásárhelyen. Kihasználatlan lehetőségek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./2001. január 9.Jan. 8-án egy ismeretlen férfi betelefonált a Háromszék (Sepsiszentgyörgy) napilap szerkesztőségébe, és románul közölte, hogy pokolgépet helyezett el a szerkesztőségben, az ügyészségen és a prefektúrán. A rendőrség átkutatta az épületeket, de nem találtak robbanószerkezetet. Egy hónappal ezelőtt már volt hasonló eset, akkor egyszerre négy bombariadót jeleztek a rendőrségnek, de akkor sem találtak pokolgépet. /Farkas Réka: Bombariadó a Háromszék szerkesztőségében. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./2001. február 7.Febr. 6-án rendkívül feszült légkörben zajlott le az Agache-ügy tárgyalása a bukaresti Legfelsőbb Bíróságon - tájékoztatott a kézdivásárhelyi vádlottak védőügyvédje, Frunda György. Az ügyvéd-szenátor elmondta, fenntartotta védencei fellebbezési folyamodványát, és kérte a bíróságot, mentse fel az érintetteket a halált okozó ütlegelések vádja alól. Mint ismeretes, a kézdivásárhelyi Aurel Agache milicistával a népharag végzett 1989 decemberében. Frunda azzal érvelt, hogy védencei 1989 decemberében forradalmi tettet követtek el, így elfogadhatatlan az 1999 novemberében hozott ítélet. Akkor hét év börtönbüntetésre ítélték Filip Orbán Daniela Kamillát, négy-négy évre Paizs Ottót és Héjja Dezsőt, három év felfüggesztett börtönbüntetést kapott Reiner Anton, és három évre ítélték az alapfokon felmentett Konrád Jánost is. Frunda György fellebbezésük alátámasztásaként a bíróságon kifejtette, nem adatott meg a védelem joga sem törvényszéki, sem táblabírósági szinten. Nem fogadták el a kérésüket, melyben bizonyították, hogy Aurel Agache milicista Kézdivásárhelyen a Ceausescu-diktatúra megtorlásainak jelképe volt, és a népharag végzett vele 1989. december 22-én. Az ügyvéd azt is kifejtette, az ítélet ellentmond az Európai Emberjogi Egyezmény 5-ös és 14-es pontjának. A 14-es pont betiltja az etnikai diszkriminációt, míg az 5-ös pont értelmében elfogadható időn belül kell egy ügyet tárgyalni, a végzetes decemberi események óta pedig 11 év telt el. Frunda György kiemelte azt a tényt is, hogy csak a kézdivásárhelyiek ügyében született eddig ítélet, pedig az ország más városaiban is történt milicistagyilkosság 1989 decemberében. Az ügyvéd elfogadhatatlannak tartja, hogy több százas lélekszámú tömegből emelték ki azt a hat embert, akiket elítéltek. Egyikük az évek során meghalt, Filip Orbán Daniella és Konrád János Magyarországon kért és kapott politikai menedékjogot, Héjja Dezső évek óta ágyhoz kötött beteg, Paizs Ottó és Reiner Anton pedig nem vallotta bűnösnek magát. Frunda György szerint az ítélet diszkriminatív és magyarellenes, hiszen nemcsak az ügyben közvetlenül érintett hat személyt büntette a bíróság, hanem Kézdivásárhely magyar lakosságát nyilvánították bűnösnek. Az ügyvéd beszámolt arról is, hogy az ügyész kérte, a halált okozó ütlegelések vádját minősítsék át különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság vádjára. Javaslatát az Agache család ügyvédje, a Nagy-Románia párti Varzaru is elfogadta. A bíró meghallgatta a védelmet és a vádat, majd visszavonult. /Farkas Réka: A vád súlyosbítását kérték. Felsőfokon tárgyalták az Agache-ügyet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./2001. február 19.Háromszéken az egykori alkotótáborok helyszínén - Árkoson, Rétyen és Kovásznán - ma már szinte romokban hevernek a hátrahagyott művek. A szobrok többnyire fából készültek, ám akad néhány kőből készült alkotás is. 1989 után renoválásukkal, karbantartásukkal sem törődött senki. Legjobb állapotban az árkosi kastély kertjében található munkák vannak. Viszonylag jó állapotukat annak köszönhetik, hogy a Szentkereszthy-kastélyban tíz éve művelődési központ működik, amely az alkotások megőrzésére is fordított pénzt és energiát. A Rétyi Nyírben a szoborpark tizenkilenc alkotásából ma már csak három áll lábon, néhányat a csernátoni múzeum kertjébe szállítottak, párat pedig turisták tüzeltek el. Kovásznán az 1986 és 1988 között szervezett alkotótáborokban huszonkilenc szobrot készítettek a művészek. Az árkosi kulturális központ vezetője, Petre Strachinaru találkozóra hívta az alkotókat. Egy egyesület megalapításáról döntöttek, amelynek célja a szabadtéri alkotások megmentése, és arról is határoztak, hogy minden képzőművész egy-egy kis szoborral járul hozzá az egyesület induló tőkéjéhez. Nyáron elkezdődhet a huszonkilenc kovásznai fa- és kőszobor megmentése. /Farkas Réka: Összefogás a művekért.Turisták tüzelték el a kovásznai faszobrokat. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./2001. február 28.Febr. 27-én felmentették hivatalából Jánó Mihályt, Kovászna megyei művelődési főfelügyelőt és helyette a minisztérium Bartók Botondot, a múzeum régészét nevezte ki az intézmény élére. Jánó faxon kapta meg az értesítést arról, hogy azonnali hatállyal felmentik hivatalából. A hivatalos dokumentumban semmiféle indoklás nem szerepelt sem az elbocsátásról, sem a kinevezésről. Jánó Mihály 1990-től irányította a megyei művelődési felügyelőség munkáját, nevéhez számos jelentős kulturális rendezvény megszervezése kötődött. Bartók Botond, a Székely Nemzeti Múzeum régésze nemrég megpályázta a múzeum igazgatói székét is, de a magyar közélet vezetőinek megkönnyebbülésére nem nyerte el a finanszírozó megyei tanács bizalmát. Művelődési főfelügyelői kinevezése felháborodást váltott ki, hiszen múltja nem makulátlan. "Elsősorban a közéletiséget hiányolom Bartók Botondnál - nyilatkozta a Krónikának Kónya Ádám városi tanácsos, a Székely Nemzeti Múzeum volt igazgatója. Egyértelmű, hogy a megyei vezetőváltások a prefektúra javaslatára történnek, Horia Grama prefektus azt nyilatkozta, hogy nem tud semmit Jánó leváltásáról. Demeter János megyei tanácselnök beszélt Markó Béla szövetségi elnökkel, és ma Kelemen Hunor és Márton Árpád képviselők megkeresik Razvan Theodorescu művelődési minisztert, hogy tájékozódjanak a háromszéki intézményvezető leváltásáról. /Farkas Réka: Menesztették hivatalából Jánó Mihályt. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28./2001. április 3.Ígéretéhez híven Sepsiszentgyörgy városi tanácsa visszaadta a református egyháznak a Székely Mikó Kollégium épületét és területét. A legújabb épület kivételével - itt kap helyet ma a kapusház és néhány tanterem - valamennyi építmény, a tornaterem és az étkezde is egyházi tulajdonba kerül. A városi tanács már eljuttatta határozatát a prefektúrára, amelynek 15 nap áll a rendelkezésére, hogy véleményezze a tanácsi döntést. /Farkas Réka: A város visszaadta a Mikót. Hamarosan telekkönyvezhetik a református egyház tulajdonát. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./2001. május 17.Bakkhosz testamentuma címmel készített táncszínház-előadást a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes, rendezője Béres László főiskolai hallgató. Idei második, fennállása óta pedig tizenötödik bemutatóját tartja máj. 17-én a Háromszék Táncegyüttes. Ez a produkció illeszkedik az együttes által másfél-két évvel ezelőtt megkezdett folyamatba. Az 1778-ból származó első román iskoladráma, az Occisio Gregorii In Moldavia Vodae Tragice Expressa (Gergely vajda tragikus megöletése Moldvában) sajátossága, hogy kétharmad részben román, egyharmad részben pedig magyar, latin, cigány és német nyelven íródott. Az előadás néptáncelemekből építkezik. /Farkas Réka: Bemutatót tart a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./2001. július 14.Kilencedik alkalommal látja vendégül a Napsugár gyermeklap olvasóit Illyefalván. Akárcsak az előző években, a táborozás jutalom a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő első három helyezett csapatának. A brassói, a kolozsvári és a nagyenyedi kisdiákok mellett etédi, csíkmenasági, nagyváradi, marosvásárhelyi, bardoci és gyergyószentmiklósi gyerekek nyaralnak az illyefalvi vártemplom bástyáiban lévő táborban. A Napsugár olvasói a lapban meghirdetett pályázatokra érkezett feleletek alapján nyerték el a részvétel jogát. "Húszezer olvasóból nem könnyű kiválasztani azt a szerencsés harmincnyolcat, akik ebben az ajándéktáborozásban részt vesznek - mondta el Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője. A pihenés és játék mellett anyanyelvápolás, irodalmi nevelés, népművészeti foglalkozás szerepelt az egy hét kínálatában. "Illyefalva modell, amit a sokkal kevésbé sikeres falvakból jött gyerekek hazavihetnek. Példaértékű, hogyan lehet a szinte semmiből felvirágoztatni egy települést" - indokolta a helyszínválasztást Zsigmond Emese. /Farkas Réka: Napsugár tábor Illyefalván. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./2001. július 25.A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) június 4-i döntése ellen tiltakozott Vass Levente, a MIT lemondott alelnöke, Gergely István, az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) alelnöke és az OMDSZ három tagszervezetének elnöke. A döntés értelmében a nyolc ifjúsági szervezetet tömörítő MIT minden kapcsolatát megszakította az RMDSZ-szel. Vass a Krónikának kifejtette: "Bár előzőleg jeleztük, hogy csak késve érkezhetünk a június 4-i gyűlésre, érkezésükkor a döntés már megszületett, a nyilatkozat nyomtatott szövegként megvolt, és a jelenlevők nem fogadták el, hogy visszatérjenek a témára." Vass Leventéék nehezményezték, hogy nem konzultáltak minden tagszervezettel, ezek szintjén nem született döntés. Az OMDSZ - melyet a MIT legerősebb tagszervezeteként tartanak nyilván - nem konzultálhatott és nem hozhatott döntést az üggyel kapcsolatban. "Az a tény, hogy a MIT-ben maradtunk, és nem kerestünk más utat, azt jelenti: a szervezeten belül keressük az alternatívákat, a MIT-et szeretnénk egy egészségesen működő szervezetként látni, a civil szférához közelebb vinni" - fogalmazta meg Vass Levente tiltakozásuk célját. /Farkas Réka: Belső ellenzék a MIT-ben. Tiltakoznak a diákszövetségek vezetői. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./2001. augusztus 11.Aurel Dionisie Agache, az 1989. december 22-én Kézdivásárhelyen meglincselt milicista őrnagy fia hajlandó "egyénileg" megkegyelmezni édesapja "gyilkosainak", ha azok teljesítik az általa megszabott feltételeket. Az Agache család megkegyelmezne az 1989-es események során meglincselt kézdivásárhelyi milicista őrnagy "gyilkosainak", ha az elítéltek jelentkeznek a román rendőrségen, hogy bebörtönzésük után "elintézzék" a kegyelemadás formaságait. Aurel Agache második feltétele, hogy Pajzs Ottóék ismerjék el bűnösségüket, és írott vallomásban, részletesen számoljanak be mindarról, amit a végzetes napon tettek, emellett válaszoljanak összes, az üggyel kapcsolatos kérdéseire. "Az Agache család külön-külön valamennyi gyilkosnak megkegyelmez, aki teljesíti a felsorolt feltételeket" - áll a milicista fiának közleményében. Az elhunyt rendőrtiszt fia továbbá felhívja az elítéltek figyelmét arra, hogy alaposan gondolják meg ajánlatát, mert "ez az utolsó lehetőségük, hogy megszabaduljanak az elkövetett gyilkosság következményeitől". "Amint tapasztalhatták, az RMDSZ összes intrikája fölösleges volt. Azok a politikusok, akik melléjük álltak, választási jelképként használták fel ügyüket, most kényelmes társadalmi helyzetben vannak, és pompában, luxuskörülmények között töltik szabadságukat. Közben a két gyilkos börtönben ül, és a másik három körül is szorul a hurok" - állapította meg az Agache fiú, aki leszögezte azt is, újabb alternatívaként "felkínálja" a büntetések felének letöltését is. Az Agache család június közepén levélben fordult az államelnökhöz, amelyben felhívták Ion Iliescu figyelmét: ha kegyelemben részesíti az elítélteket, szembe kell néznie a család átkainak következményeivel. Ivácsonyi József, Frunda György ügyvéd-szenátor segédje elmondta, az elnöki kegyelem megadásában nem sokat számít az Agache család közbenjárása. Ivácsonyi kifejtette, tervük szerint jövő héten terjesztik elő azt az iratcsomót, amelyben az elítéltek elnöki amnesztiában való részesítését kérik. Várhatóan még ebben a hónapban a strasbourgi Emberjogi Bíróság elé is eljuttatják az Agache-ügyet. Napirendre került az is, hogy Aurel Agache fia 1999. decemberében Románia legfelsőbb ügyészénél jelentette fel Luppinger Attila nyugalmazott főügyészt és Fábián Károly ügyészt, akikről úgy véli, visszaéltek hatalmukkal a vád összeállításakor, emellett a vádlottak érdekeit képviselték. Luppinger főügyész 1992. július 14-i átiratában közölte a családdal, hogy az ügyészség vizsgálatai nem igazolták egyértelműen a vádlottak bűnösségét, ám az iratcsomó alapján a fővárosi bíróság elítélte a vádlottakat. /Farkas Réka: Agache ultimátuma. Kegyelmet hirdet a milicista fia. = Krónika (Kolozsvár), aug. 11./2001. szeptember 19.Adrian Nastase miniszterelnök székelyföldi látogatása során Csíkszeredában ismét napirendre került a háromszéki kistérségi társulások kérdése. Demeter János, Kovászna megye önkormányzatának elnöke szóvá tette, hogy Háromszéken hónapok óta nem sikerült a prefektúrával tisztáznia a kérdést. A kisrégiós tervek az előző kormánybiztos miatt dőltek dugába, ugyanis a prefektúra tizenegy helyi tanácsi határozatot támadott meg a közigazgatási bíróságon, és a pereket sorozatosan megnyerte. Horia Grama, az új prefektus fenntartja elődje álláspontját. Bár minden alkalommal hangsúlyozza, nem akar gátat vetni a térség fejlődésének, kötelessége a törvény betartásának ellenőrzése. Demeter János elmondta, szept. 17-én megegyezett Octav Cozmanca közigazgatási miniszterrel, hogy szept. 19-én Bukarestben tárgyalnak a kérdésről. /Farkas Réka: Minisztérium dönt a kérdésben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./2001. szeptember 28.Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban megnyílt a magyar könyvművészet száz évét bemutató tárlat, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum /Budapest/ az 1999-es frankfurti Nemzetközi Könyvvásárra készített. Kató Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója az év kiállításának nevezte azt a tárlatot. A kiállítás 1890-től követi nyomon a magyar könyvkiadás történetét, és feltérképezi a könyvkészítés, a könyv egységes kialakításának korok és stílusok által meghatározott feladatát. A Petőfi Irodalmi Múzeum anyagához a sepsiszentgyörgyi múzeum is hozzájárult, és Kónya Ádám magány gyűjteményéből származó darabokkal is kiegészítették azt. Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványai szervesen illeszkednek a kiállítás egészébe. /Farkas Réka: Száz év könyvművészete. Az év tárlata a Székely Nemzeti Múzeumban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./2001. október 1.Háromszéken nyomoznak az iskolákban a magyarországi tankönyvek után. Adrian Nastase kormányfő a helyzet kivizsgálását kérte, és jelezte, ahol ilyen nyomra bukkannak, leváltják az igazgatót. Solomon Maria Kovászna megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, az eddigi információk arra utalnak, hogy elsősorban külföldről származó idegennyelv-tankönyvekre bukkantak, ám ezekre megvan az oktatási tárca jóváhagyása. A művészeti iskolákban használnak még külföldi - német, osztrák és magyarországi - szakkönyveket, partitúrákat, de ilyen jellegű kiadványok Romániában nem is léteznek. A tankönyv-ellenőrzési akció ellen tiltakozott a sepsiszentgyörgyi városi tanács RMDSZ-frakciója és a városi RMDSZ-szervezet. Feltették a kérdést: "Rendelkezik-e a hazai magyar oktatás minden tantárgyból a minisztérium által jóváhagyott tankönyvekkel?" /Farkas Réka: Háromszéki jelentés. Nyomoznak a külföldi tankönyvek után. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./2001. október 12.Háromszéken a prefektúra folytatni akarja a "tankönyvkommandót." Bár Horia Grama prefektus ezt cáfolta, valójában azonban elrendelte a tanárok etnikai alapon történő kategorizálását. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondta, szóbeli felkérést kapott a prefektúráról a gimnáziumok, szakközépiskolák tankönyvhelyzetéről szóló jelentés elkészítésére. A főtanfelügyelő értetlenül állt a prefektus azon kijelentése előtt, miszerint az általa vezetett intézmény is több mint 90 ezer könyvet kapott. Elmondta, a tanfelügyelőség nem kapott egyetlen adományt sem, ám jó a kapcsolatuk a Duna Televízióval, és a magyarországi tévéadó gyűjtési akcióiból érkeztek könyvek. Eljutatták az iskolák könyvtáraiba, a könyveket, ahol leltárba vették az adományt. "Különbség van könyv és tankönyv között, ám a prefektúrán ezt nem akarják tudomásul venni. Szándékosan összemossák a két fogalmat" - adott hangot véleményének Keresztély Irma. Elmondta azt is, Kovászna megyében is kezdeményeztek hasonló könyvgyűjtési akciót a Pruton túli román gyerekek számára. Albert Álmos polgármester kifejtette, az iskolák az önkormányzatok vagyonlistáján szerepelnek, és egyetlen bizottság sem jogosult ellenőrzésükre. Felszólította a tanintézmények vezetőit, ne engedélyezzék, hogy bárki kivizsgálja az iskolák felszereltségét, didaktikai eszköztárát. A prefektus reagált a polgármester kijelentéseire és kifejtette, a város vezetőjének nincs joga megtiltani a felhatalmazott hatóságok ellenőrző akcióit. /Farkas Réka: Tankönyvkommandó alakult Háromszéken. A prefektus jelentést kért a tanfelügyelőségtől a tanári karok etnikai összetételéről. = Krónika (Kolozsvár), okt. 11./ Harmadik hete folyik a tankönyvüldözés Háromszéken, sőt, időközben kibővült a pedagógusgárda etnikai összetételét kutató vizsgálódással. Az RMDSZ SZKT marosvásárhelyi állásfoglalása óta, a Reform Tömörülés sepsiszentgyörgyi csoportja kivételével, mindeddig sem a pedagógusszövetség, sem a háromszéki RMDSZ tisztségviselői, parlamenti képviselői/szenátorai nem hallatták hangjukat. A Háromszék kérdésére Nagy F. István, az RMDSZ ügyvezető elnöksége oktatási főosztályának alelnöke közölte: versengés kezdődött a prefektusok között, ki tud a magyar közösségről minél elmarasztalóbb jelentést letenni a kormány asztalára. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ oktatási főosztálya miért nem foglalt állást mindeddig a pedagógustestület etnikai összetételének vizsgálatával és a tankönyvüldözéssel kapcsolatban, Nagy F. István elmondta, hivatalosan nem keresték meg őket ebben az ügyben. Birtalan Ákos háromszéki RMDSZ-képviselő elmondta, mindeddig azért nem interpellált, mert úgy tartja, azt az RMDSZ csúcsvezetésének kell megtennie a parlament mindkét házában. /Fekete Réka: Magyar könyvek és pedagógusok összeírása. Veszélyforrás-e a magyar betű? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./2001. november 8.A tankönyv-ellenőrzési kampány nem eredményezte Keresztély Irma háromszéki főtanfelügyelő leváltását, négyéves mandátumának lejártával megtörténhet, hogy a szaktárca nem adja meg a munkája folytatásához szükséges jóváhagyást. Megérkezett Sepsiszentgyörgyre az a minisztériumi ellenőrző csoport, mely a hét folyamán a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség négyéves tevékenységét elemzi. Az oktatásügyi miniszter az elkészült jelentés alapján dönti el: meghosszabbítja-e az illető mandátumát, vagy pedig a szaktárca versenyvizsgát hirdet az állás betöltésére. A prefektus elmondta, hogy a tankönyvellenőrzés következtetéseiről hivatalos jelentés nem érkezett a megyébe, ő egy bizalmas dokumentumot kapott, ám ennek tartalmát nem hozhatja nyilvánosságra. Keresztély Irma főtanfelügyelő megerősítette, hogy bár megígérték, hozzá nem juttatták el az október közepén lefolytatott vizsgálatok eredményeit. Adrian Vlad Casunean, a PSD megyei elnöke bejelentette, pártja nem támogatja Keresztély Irma tisztségben maradását, ragaszkodnak a leváltásához. A Háromszéki Területi RMDSZ elnöke, Albert Álmos közölte, a PSD Kovászna megyei szervezetével kötött egyezség értelmében a főtanfelügyelői tisztségre a szövetség javasol személyeket. /Farkas Réka: Háromszéki kontroll. A PSD más főtanfelügyelőt szeretne. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./ Keresztély Irma, Kovászna megye főtanfelügyelője emlékeztetett: a tankönyvellenőrzésről az írásbeli jelentés nem készült el. Az oktatási minisztérium négy kiküldöttje azzal az ígérettel távozott Kovászna megyéből, hogy írásba foglalják az ellenőrzés során tett megállapításaikat, s orvosolni is fogják a problémákat. Azóta semmi sem történt. Az újságíró közölte, elterjedt, hogy a tankönyv-kommandó azért volt, hogy Keresztély Irmát felmentsék tisztségéből. A főtanfelügyelő elmondta, az utóbbi tíz hónapban több kísérlet is volt, hogy leváltsák őt. Talán azért nem történt meg, mert az iskolaigazgatók egyöntetűen kiálltak mellette. Támadásokkal, fenyítésekkel akarták rávenni arra, hogy beadja a felmondását. Ő azonban kitart. /Gazda Zoltán: Exkluzív interjú Keresztély Irmával, Kovászna megye főtanfelügyelőjével. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 8./2001. november 21.Viorel Hrebenciuc PSD-alelnökkel tárgyalt nov. 20-án Bukarestben a háromszéki RMDSZ-küldöttség Kerestély Irma főtanfelügyelő menesztésének ügyében. Nov. 19-én kiderült, hogy Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter elmarasztalta Kerestély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelőt. Így Kerestély nem tarthatja meg eddigi beosztását, sőt a tanfelügyelőségen sem tölthet be többé versenyvizsgával elfoglalható állást. Az RMDSZ területi szervezetei és a helyi platformok képviselői arról döntöttek, hogy a háromszéki magyarság november 22-én utcai tüntetésen tiltakozik, ha Andronescu nem változtat döntésén. Hrebenciuc utasította a minisztériumot, minden eljárást állítsanak le, és konkrét ígéret született, hogy három hónapig nem mozdítják el Kerestélyt, - tájékoztatott Albert Álmos területi elnök. /Farkas Réka: Hrebenciuc halaszt. Még három hónapig maradhat Kerestély. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./2001. december 5.Fábián Ernőre /Kovászna, 1932. okt. 12. - Kovászna, 2001. aug. 9./, a jeles íróra, filozófusra emlékeztek dec. 3-án Kovásznán. Bárdi Nándor egyetemi tanár Fábián Ernő alakját, munkásságának jelentőségét méltatta, mindemellett bemutatták a szerző 80-as években írt, de csak most kiadott kötetét, amelynek címe Görbe fából nem lesz egyenes. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület a jeles íróról nevezte el népfőiskoláját. Gazda József, a szervezet elnöke rövid köszöntője után felolvasták Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár levelét. A magyarországi politikus Fábián Ernő legjelesebb politológiai alkotásának nevezte a most megjelent könyvet. Bárdi Nándor egyetemi tanár Fábián Ernő és a magyar kisebbségi közírás címmel tartott előadást. Fábián, mint mondta, az elitnevelésben hitt, amely átformálja az erdélyi magyar közéletet. Bárdi Nándor előadásában végigkövette Fábián Ernő alkotói életútját, és kifejtette, hogy az író, filozófus 1986-ban a Limes-körben talált igazán önmagára. Az erdélyi magyar értelmiségiek ellenzéki csoportosulásának felszámolása után azon kevesek közé tartozott, akik itthon maradtak, bár magyarországi főiskolai tanári állást ajánlottak neki. A 90-es évek elején létrejön az erdélyi magyar politikai elit, és Fábián Ernő ekkor szorult igazán háttérbe - fejtette ki Bárdi Nándor. Bencze Tibor a most kiadásra került kézirat sorsáról szólt. Elmondta, a 80-as évek közepén Bárdi Nándor csempészte ki Szegedre, és a 90-es években több pályázaton szerepelt, de valahogy mindig kihullott a rostán. Bencze szerint azért, mert sokak számára kényelmetlen volt szembesülni azzal, amit kimond. Vincze Gábor szegedi egyetemi tanár feladata lett a kézirat gondozása, szerkesztése. /Farkas Réka: Új könyv, amely kényelmetlen lehet. Fábián Ernő íróra, filozófusra emlékeztek Kovásznán. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./2001. december 8.Dec. 6-án Sepsiszentgyörgyön Bíró Béla helybeli újságíró, egyetemi lektor legújabb kötetét /Porlik, mint a szikla... Medium Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy/ ismerhette meg a közönség. A kötet a szerzőnek zömmel az elmúlt időszakban a Brassói Lapok hasábjain megjelent, illetve a bukaresti Román Rádió magyar adásában elhangzott esszéiből, jegyzeteiből kínál válogatást. A szerző szerint művének címe szándékosan csalóka, hiszen a "székely himnusz" visszhangos szavait felhasználva pontosan az általuk folyton erősített önsajnálat ellen kíván szólni. Bíró Béla vallja, hogy "porlik" a nemzeti eszme, amelynek helyét majd átveszi egy gyakorlatiasabb képződmény, olyan fogalom, amelynek megvalósulása a romániai magyar kisebbség javát is szolgálhatja. /(Szonda Szabolcs): Önmagunkról és másokról, avagy Ibsen "hagymahéjai". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ A szerző a magyar kultúra mellett otthonosan mozog a román és a német nyelvben, kultúrában, és ezek a más világok nemcsak hozzátartoznak, de meghatározzák szemléletét, s így képes a magyar realitásokat román, illetve német perspektívából szemlélni. Véleménye szerint az egyetlen kizárólagos identitás ellen kell érvelni, a "többkultúrájú Erdélyben mindannyian több identitással rendelkezünk" - vallja. A szerző, mintegy alátámasztva az általa elmondottakat, egy lírai hangvételű román nyelvű vallomás felolvasásával zárta a bemutatót. /Farkas Réka: A kizárólagos identitás ellen. Bíró Béla új kötetét mutatták be Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./2001. december 10.Dec. 8-án megtartották a háromszéki civil szervezetek vásárral egybekötött találkozóját Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. Ördögh Gyárfás Lajos elmondta, a nyilvántartások szerint Háromszéken 211 civil szervezet működik, ezek közül 170-180 folytat művelődési, ifjúsági, sport-, valamint térségfejlesztési tevékenységet. Az EMKE elindítja Fehér foltok nevű programját, melynek célja, hogy ne legyen egyetlen erdélyi, magyarok lakta település se civil szervezet nélkül. A megyei önkormányzat alelnöke, Baka Mátyás elmondta, idén összesen 400 millió lejre pályázhattak a különböző alapítványok, egyesületek. Domokos Géza kifejtette, alulról építkező, erős autonóm civil szervezet ott jön létre, ahol szükség van rá. A találkozón elhangzott, hogy jó lenne legalább havi rendszerességgel kötetlen baráti találkozókat szervezni. /Farkas Réka: Az önszerveződési képesség mértékegysége. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./2001. december 19.Bár ítélet született arról, hogy Sepsiszentgyörgyön nem lehet Petőfi utca, és napvilágot látott a bírósági végzés is az inkriminált táblák leszereléséről, a városi tanács és a polgármester úgy döntött, nem távolítják el azokat. A kormánypárt megyei vezetői ezért bűnvádi eljárást akarnak indítani Albert Álmos ellen. Horia Grama prefektus kifejtette, egyelőre nem tette meg a szükséges lépéseket, mert megpróbálja meggyőzni a polgármestert, hogy a bírósági végzést végre kell hajtani. /Farkas Réka: Prefektusi fenyítés. Leszerelnék a szentgyörgyi utcanévtáblákat. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./2002. február 2.Háromszéken nem történt meg tavaly a kormánypárt és az RMDSZ együttműködése. A jövő héten kezdi meg a tárgyalásokat az RMDSZ és a kormánypárt háromszéki szervezete a megyei megállapodásról. Adrian Casunean-Vlad, a Szociáldemokrata Párt megyei elnöke szerint nehéz lesz meggyőzni – az ő esetében a román, az RMDSZ-ében pedig a magyar – közösséget arról, hogy valóban előnyükre válik a megegyezés. Albert Álmos, az RMDSZ területi elnöke kifejtette: egyrészt szkeptikus, mert a kormánypárt helyi képviselői eddig sem tartották be ígéreteiket. Ugyanakkor abban is bízik, a PSD megyei vezetői is belátják, a megállapodásnak csak akkor van értelme, ha be is tartják. Adrian Casunean-Vlad hangsúlyozta, egyetért az aláírt protokollummal. Az intézményvezetők nemzetiségi összetételéről kifejtette, ragaszkodnak ahhoz, hogy ne csak az állami intézményeket vegyék számításba, hanem a polgármesteri hivatalokat és a megyei tanácsot is. Újságírói számítások szerint a kormánypártnak 9 megyei intézmény vezető tisztségéről kellene lemondania ahhoz, hogy az arány helyreálljon. Albert Álmos szerint ez lenne az ideális. /Farkas Réka: Készek a kompromisszumra? = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./2002. február 26.A Székelyföldi Expo elnevezésű részvénytársaság megalakítását tervezi a Hargita és Kovászna megyei önkormányzat. Március elsejei sepsiszentgyörgyi találkozójukon az alapszabályzatról egyeztetnek a gazdasági szakemberek. Az Expo Rt-nek tagja lesz a két megyei önkormányzat, de érdeklődik a Békés Megyei Kereskedelmi Kamara, a Kovászna és a Hargita megyei Kereskedelmi Kamara és az Asimcov Kis- és Középvállalkozó Szövetség, Csíkszeredából pedig a vállalkozói és az inkubátorközpont. Visszajelzések érkeztek Nyíregyházáról a Mezőgazdasági Kamarától és az ottani kiállítás-szervező szakértői csoporttól, valamint a Román–Magyar Közös Kereskedelmi Kamarától is. Demeter János szerint a Székelyföldi Fejlesztési Intézet megalakulása a két megye közötti megállapodás késlekedése miatt várat magára. Ez esetben is kétpólusú megoldás körvonalazódik; csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi székhellyel külön-külön működne két ilyen intézet. /Farkas Réka: "Kétfejű“ az együttműködés. Hamarosan megalakul a Székelyföldi Expo részvénytársaság. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./2002. március 15.Rendkívüli ülésén az RMDSZ jelöltjét, Vajda Lajost, az Asimcov kis- és középvállalkozói szövetség eddigi ügyvezető igazgatóját választotta alelnöknek a Kovászna megyei önkormányzat. György Zsolt eddigi alelnök az összeférhetetlenségi ügye miatt megjelent cikkekre hivatkozva két héttel ezelőtt adta be lemondását, amelyet a testület márc. 14-én hivatalosan is elfogadott. Vajda Lajos hangsúlyos szerepet szán a gazdasági fejlesztésnek, a kis- és középvállalkozások támogatásának. Pályázatot írnak ki Kovászna megye fejlesztési stratégiájának elkészítésére. /Farkas Réka: Új alelnök, régi-új tervek. Vajda Lajos a háromszéki tanács új alelnöke. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./2002. március 30.Márc. 28-án kellett volna aláírniuk a PSD és RMDSZ Kovászna megyei tárgyalódelegációinak a megyei megállapodás szövegét. Jó háromórás vita után az RMDSZ-küldöttség egyik tagja, Demeter János megyei tanácselnök bejelentette, ilyen körülmények között ő nem vállalja a dokumentum kézjegyével való ellátását, és távozott. Rövid idő múlva az RMDSZ-küldöttek is követték, és a sepsiszentgyörgyi egyeztetés végképp megfeneklett. A tárgyalásokon kiderült, a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását törvénytelennek tartja a kormánypárt. Elhangzott, hogy a protokollum csak a román félnek kedvez, a magyar közösség tulajdonképpen semmit nem nyer, hisz a PSD vezetői csak a törvények betartása mellett kötelezik el magukat. Demeter János kijelentette, hogy őt senki, még Markó Béla sem kényszerítheti a protokollum aláírására. /Farkas Réka: Kivonult az RMDSZ. Nincs megállapodás Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./ (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
